A búza (Triticum) a perjefélék (Poaceae) családjába tartozó növénynemzetség, mely a búzafajok és fajták változatos éghajlati igénye és jó alkalmazkodóképessége, miatt széles körben elterjedt. A föld egyik legnagyobb területen előforduló gabonája, a sivatagok és a sarkvidékek kivételével szinte mindenütt termesztik. A népélelmezésben elfoglalt szerepével kiemelkedik a többiek közül.
Fő tápanyagok
élelmi rostok
B2 (riboflavin)
B3 (niacin)
más B-vitaminok
A szemtermés értékes észeivel együtt fogyasztjuk Egyes termés részeinek aránya, nitrogén illetve fehérjetartalma egymástól eltér. A legalacsonyabb fehérjetartalma a termés- és maghéjnak (pericarpium és testa) van. Viszonylag magas az Aleuton réteg fehérjetartalma, a legmagasabb viszont az embrióé és a pajzsocskáé. Az embrió és a pajzsocska részaránya azonban alacsony, ezért a szem összes fehérjetartalmára csak kis befolyással van. Az endospermium (lisztestest) tömegének aránya nagy (82,5%) viszont fehérjetartalma alacsony. A külső rész fehérjetartalma magasabb, mint a belső illetve középső részé. Naponta legalább 3 adag búzát, vagy más gabonafélét tartalmazó élelmiszerre van szüksége. Egy adag/fő egy szelet korpáskenyér, vagy 30gramm gabonapehely.
Az egész búzaszem önmagában véve elképesztően jó forrása az antioxidánsoknak. Magas élelmi rost, és B-vitamin tartalma miatt vált mindennapi élelemforrássá különböző módon feldolgozott kenyerei, lepényei. A manapság divatos elhagyási formája éppen ezért életveszélyes! Élelmi rost, és B-vitamin tartalma fő szerepet játszik a szív-ér rendszeri és más nemritkán halálos kimenetelű betegségek megelőzésében. Mint minden teljes kiörlésű gabonában a Búzában is megtalálhatók a lignánok, azok a növényi ösztrogénok, amik mérsékelik a szervezet saját ösztrogéntermelődését, és ezzel elősegítik a rákos sejtek önpusztítását. A teljes kiőrlésű búzaszemek lassabban emésztődnek meg, mint finomított liszttársaik, így mérsékelik a szervezet vércukor-szintemelkedését.
Sütéshez fehér korpáslisztet használjon, ne a durva teljes kiőrlésű fajtát. A legjobb, ha önmaga keveri az arányokat. A teljes kiőrlésű liszt fogyasztása súlyos betegségek esetén is csak hetente kétszer ajánlott. Képzelje maga elé kedves olvasó! A búza külső héja, a perje is belekerül a lisztbe, ami semmilyen emlős számára nem emészthető. Az emberi bélrendszer bélbolyhai különösen érzékenyek. Napi szintű fogyasztása, fél év alatt garantáltan lecsiszolja a bélbolyhokat, mint smirgli a fát. A korpa, búzacsíra lisztbe keverését napi szinten ajánljuk, mert puha, tartalmazza a csírarészeket, és az élelmi rostot ugyanúgy, mint a teljes kiőrlésű fajták. Hetente kétszer ajánljuk a fehér, és a teljes kiőrlésű liszt fele arányban keverését, mert ebben az arányban is szépen kitisztítja a bélberagadt élelem részeit. Teljes kiőrlésű termékeket lehet kapni gabonapehely formájában, ami a nagynyomású gőz miatt elvesztette keménységét. Ebben a formában napi szinten abálható a fogyasztása. Ugyanilyen tápanyagforrással rendelkezik a gabonafélék egész szemként való puffasztása is.
